Vendégeket vártunk ma ebédre. Nincs különösebb apropója a dolognak, egyszerűen csak jött az ötlet. Miért ne? Finom volt a kaja, jó volt a társaság, kellemesen telt el ez a vasárnapi nap.
Az egyik vendégünknek, aki egy fiatal lány, pár éve egy szívhibát diagnosztizáltak, pacemakert kapott. Nyílván nem ő az első ember aki ezzel él.Egyébként ő egy nyughatatlan, eleven tipus, ma meg aztán különösen fel volt pörögve. Piszkálgattuk is, hogy beszéljen lassabban, mert nem mindig értjük amit mond. Jól érezte magát.
Az elindulása után pár percre a barátjától kaptunk egy hívást hogy rosszul lett. A szíve gyorsabban vert mint a készüléken beállított maximális érték, és az működésbe lépett és kiütötte, de nem esett össze. Bevitték a mentők, elvitték kivizsgálásra, szerencsére minden oké. Gyorsan le is kopogom.Bár ma benn alszik a kórházban.
Gondolj bele, az okozta szívritmuszavart, tehát a rosszullétét, hogy fel volt pörögve. Hogy túlságosan jó kedve volt. Szóval úgy kell leélnie egy életet, hogy ha kicsattanóan jó kedve van, nyugtatnia, tűrtőztetnie kell magát, ha nem akar rosszul lenni. Még ha nem is annyira tragikus, de mégis eléggé kifacsarodott helyzet ez...
