Valamelyik reggel eszembe jutott, hogy éppen tizedik éve annak hogy a nyugat igazságot tett. A maga módján.
Amikor elkezdődtek a bombázások, éppen fejeztem a nyolcadikat, három hónappal hamarabb mint kellett volna. Szerintem elég sokan, többek között én is, annak köszönhetik az iskolájukat, hogy éppen akkor a tanügyminisztérium úgy határozott, hogy senkit sem buktatnak meg, és nem kell felvételizni.Ez volt a leghosszabb szabad nyaram, de azóta is érzem hogy ott kimaradt valami. Főleg a történelmi ismereteimen veszem észre.
A háborúból alig vettünk észre valamit. Mármint drasztikusat, mert előtte,az embargó alatt is üresek voltak a boltok. Egyedül a légiriadó hangját volt nehéz megszokni. Volt egy rövidnadrágom, még kissrácként vette anyám valami török árústól, ilyen amerikazászló mintás nadrág. És nagyon szerettem mert kényelmes volt. (ez is milyen, hogy az amcsi zászlót büszkén lehet hordani, de ha megjelennék egy magyarzászlós gatyában,akkor meg "potenciális háborús bűnösnek" minősítenek egyesek) Már rég nem hordtam, takarítottunk, anyám megtalálta, és merő óvatosságból kidobta a szemétbe.
Emlékszem, a belgrádi tévében mutatták, amint nyomják Blair, és Clinton arcával - mintegy védjegyként - ellátott vécépapírt. Nemsokra rá szétlőtték a belgrádi tévéállomást. Tavaly volt szerencsém ezeket az épületeket látni élőben is. Amit a képek mutatnak az semmi, ahhoz képest amikor eléd tárul a valamikori "célobjektum".Meg aztán nem tudom a röszkeiek milyen villanásokat láttak,mert mi semmit sem.A horgosi felüljárót délután lőtték szét, a palicsi rádiótornyot mondjuk nem tudom,talán hajnalban, de ez is csak egy alkalom.
Nem hiányoznak az áramszünetek, de tizenéve a téli időszakokhoz legalább annyira hozzátartozott az hogy nincs áram, mint az hogy esik a hó. Nem volt jó,de ki lehetett bírni.Aztán valamikor májusban grafitbombát dobtak a fővezetékre.Pár nappal előtte disznóvágás volt nálunk, telepakoltuk a mélyhűtőt. Gondolom nem kell ecsetelnem anyám arcát, amint konstatálja hogy ha nem csinál valamit, az összes kaja napok alatt romlik meg.Végül "vissza a gyökerekhez" címszó alatt,valami régi módszerrel zsírban lesütötték a húst, így tartósítva azt. A 12 szál kolbászt meg már muszájból ettük Nem fagyott ki rendesen, nem véletlenül voltak a disznóvágások telente. (meg mert akkor a szomszéd is jobban fázott, és nem jelentette az elvtársaknak hogy a Mari néni disznót vágott, lehet menni a jussért) Nem volt jó.
Egyébként naponta volt hat órára áram. Volt hogy hajnali kettőkor jött meg az áram, ekkor ment a mosógép,én ekkor gépeltem a szomszédom diplomamunkáját, mert nem volt számítógépe.Őszintén tudtam örülni a melegvíznek is. És soha annyit nem kártyáztam, és nem hallgattam rádiót, (pláne nem a Kossuth rádiót, mert a régi elemes rádiónk csak azt fogta), mint akkoriban.
Aztán eljött a nyár, és a gaz NATO megfutamodott, legalábbis a közben alternatív helyen üzelemelő szerb propagandatelevízió szerint. Mi voltunk a huszadik század utolsó sátánjai. Legalábbis ami az azt követő katonás, b kategóriás filmadaptációkat illeti, mindenképp.Milosevic pedig maga az Antikrisztus.
Félreértés ne essék, nem sírom vissza ezeket az időket, csak fura,hogy két éve még az EU itteni megfigyelői rendre negatív véleményeket fogalmaztak meg ami a csatlakozást illeti, és elküldtek bennünket a halál faszára, a kilencvenes éveket már ecseteltem.Most meg a fehérlista küszöbén állunk.Irígylésreméltóan következetesek.
"Szerbia be fog lépni az EUba, ha akarja ha nem." - nem tudom pontosan így hangzott-e az idézet Angela Merkel német kancellár (meg persze a Bilderberg csoport) szájából, ahogy azt sem, hogy hova vezet ez az egész Európai Uniós ceremónia, de valamiért mégis rosszat sejtek.Mert hát ebből a Kelet-Európa még kevés igazi hasznot húzott.
